Webster elrántotta a kezét.
- Nem tudhatod - sóhajtott fel. - Nem. Oké –
lépett hátra, és elfordult.
- Várj csak. Peabody - intett Eve, és
távolabb húzódtak Webstertől. - Nem bánnád, ha itt kellene maradnod és
befejezned a papírmunkát?
Peabody visszanézett Websterre, aki zsebre
dugott kézzel, szerencsétlen arckifejezéssel figyelte őket.
- Nem,
hadnagy.
- Rendben. Készítsd elő a kihallgatót, és zárd le a mellette
lévő megfigyelőszobát. Nem akarom, hogy bárki is szaglásszon, amíg
Clooneyval beszélgetek. Adjuk meg neki azt a méltóságot, ami tőlünk
telik.
- Gondom lesz rá. Sok szerencsét.
- Aha - fordult vissza Webster
felé Eve. - Induljunk.
Webster pislogott, majd vett egy nagy levegőt.
-
Kösz.
- Ne köszönj semmit. Csak ballasztnak kellesz.
Peabody piszmogott. Húzta az időt. És csak akkor ment vissza a
tárgyalóba, amikor már végképp nem tudott mit csinálni.
A faliképernyőn
éppen egy épület sematikus rajza látszott, Feeney pedig olyanokat
füttyentett, mintha csak egy meztelen fotómodell képét nézegetné.
- Hé,
Pea-cuki. Mi a helyzet? - kérdezte McNab.
- Megváltozott a terv. Én is
részt veszek a biztonsági rendszer ismertetésén.
- Dallas nem ment ki
Clooneyért? - érdeklődött Feeney.
- Dehogynem, dehogynem. Kiment - és
mintha ez életbevágóan fontos lenne, Peabody kiválasztott magának egy
széket, leporolta az ülőkét és helyet foglalt.
- Egyedül? - kérdezte
Roarke. Peabody legszívesebben elbújt volna, de csak hátranézett és
megvonta a vállát.
- Nem, nem, kerített valakit maga mellé. Izé, jó
lenne, ha úgy magyaráznád el a rendszer működését, hogy én is megértsem.
A műszaki zsargont csak gagyogva beszélem.
- Ki ment vele? - folytatta
Roarke a kérdezősködést, habár már tudta a választ.
- Hogy kicsoda? Hát,
izé... Szóval Webster.
Olyan csönd ereszkedett a tárgyalóra, hogy a
légy zümmögését is meg lehetett volna hallani. Peabody zsebre dugta a
kezét és magában felkészült a dühkitörésre.
- Értem - és amikor Roarke
egyszerűen csak visszafordult a képernyő felé és folytatta az előadást,
nem tudta, hogy meg kellene könnyebbülnie vagy inkább rémüljön halálra...
